Méliusz Juhász Péter Könyvtár

Aktuális / Új könyveink

A A+
Ajánló
200 éve, 1812.február 7-én született az angol irodalom egyik legnagyobb alkotója, Charles Dickens.
Ide kattintva megtekintheti a Charles Dickensről szóló leírást.
Ide kattintva megtekintheti a könyvajánlót.


Ránk bízott értékek
A Központi Olvasóterem "Hüse Péter - gyűjteményében" található egy meghívó az első debreceni Könyvhétre , 1929-ből
Ide kattintva megtekintheti a gyűjteményt.

A Helytörténeti Fotótár "Hüse Péter-gyűjteményében" található az alábbi,a debreceni fürdőket is megörökítő Hungária Magazin 1942-es száma. Ebből tesszük közzé a Nagyerdei Gyógyfürdőt bemutató képeket.
Képek


Adományozónk, Hüse Péter

Hüse Péter szíjgyártó népi iparmûvész -nyugdíjba vonulásáig a város első kerületének tanácselnöke volt - a Központi Olvasóteremnek és a Helytörténeti Fotótárnak ajándékozta helyismerettel kapcsolatos gyûjteményének egy részét. Hüse Péter mindig szívügyének tekintette Debrecen történetének kutatását, ma is foglalkozik egy-egy korszakkal, témával.

Ide kattintva megtekintheti az összeállítást.


Mario Vargas Llosa kapta az irodalmi Nobel-díjat
(könyvesblog cikke alapján )
A perui Mario Vargas Llosa kapta 2010-ben az irodalmi Nobel-díjat. Híressé A város és a kutyák című regényével vált. A 74 éves perui író a Nobel-díj bizottság indoklása szerint "a hatalomszerkezetek feltérképezéséért és az egyéni ellenállás, fellépés és kudarc erőteljes ábrázolásáért" kapta a díjat. Idén ősszel jelenik meg A kelta álma című regénye. A díjat december 10-én veheti át. Az Akadémia mindig próbál aktuálpolitikai és társadalmi kérdésekre is rendre reflektálni, most még sem ez volt hangsúlyos, hiszen évekig pont politikai szerepvállalása miatt nem kaphatott Nobelt, még ha ezt nem is mondták ki. Csak néhány példa: Kertésznél a holokausztra való emlékezés fontosságára hívták fel a figyelmet, Le Cléziónál a kis népek kultúrájának megőrzésére, Doris Lessing díjazásával a feministákat is "díjazták", a tavalyi nyertes Herta Müller díja pedig a román változások huszadik évfordulójára érkezett. ...

Fiatalon sikeres
Miután egyéves korában szülei elváltak, anyjával és anyai nagyszüleivel a bolíviai Cochabambába költöztek. Tízéves korában családja a perui fővárosban, Limában telepedett le. Középiskolai tanulmányait előbb egy limai katonaiskolában, majd egy piurai gimnáziumban végezte. Mindössze 16 éves volt, mikor első drámáját egy színház műsorára tűzte. 1955-ben 19 évesen feleségül vette Julia Urquidit. 1955-1957 között irodalmat és jogot hallgatott a San Marcos Egyetemen. Tanulmányai mellett újságíróként dolgozott, és társszerkesztője volt a Literatura című irodalmi folyóiratnak. Egyetemi tanulmányait végül 1959-ben a spanyolországi Madridi Egyetemen fejezte be.

Első novelláskötete, a Los Jefes (Vezetők) 1959-ben látott napvilágot. Mivel Peruban íróként szinte lehetetlen volt megélni, Vargas Llosa még ugyanebben az évben Franciaországba költözött. Párizsban spanyolt tanított, a France Presse és a francia rádió spanyol osztályának munkatársaként dolgozott.

Már első regénye, az 1962-ben megjelent, önéletrajzi ihletésű A város és a kutyák meghozta számára a széles körű nemzetközi elismerést. A regény cselekménye a perui társadalom válságos világát szimbolizáló limai katonaiskolában játszódik, ahol az erőszak és megalázás módszereire nevelik a fiatalokat. ...

Vargas Llosa 1964-ben elvált első feleségétől, Juliától. Házasságuk történetét később az 1977-ben megjelent Júlia néni és a tollnok című regényében dolgozta fel. A regényhez 1983-ban Julia Urquidi is megírta saját válaszát, mely angolul My life with Mario Vargas Llosa (Életem Mario Vargas Llosával) címen látott napvilágot.

1965-ben feleségül vette Patricia Llosát. Két fiuk és egy lányuk született. A következő évben jelent meg második regénye, A zöld palota. A fordulatos meseszövésű regényben Llosa átfogó képet fest a perui társadalomról, és rávilágít a fehérek és az indiánok világa között tátongó szakadékra. Az 1960-as évek végétől Llosa különböző amerikai és európai egyetemeken tanított. 1967-ben Kölykök címen jelentette meg összegyűjtött novelláit.

1970-ben családjával Barcelonába költözött. Ebben az időben doktori disszertációján dolgozott, melynek témájául példaképét, Gabriel García Márquezt választotta. 1971-ben doktorált, disszertációja, a Gabriel García Márquez könyv formájában is napvilágot látott. 1973-ban jelent meg a Pantaleón és a hölgyvendégek című regénye, melyből 1976-ban saját maga rendezett filmet.
1975-ben Llosa visszatelepült Peruba. 1977-ben a Nemzetközi PEN Klub elnökévé választották. 1980-ban Japánba utazott, ahol különböző egyetemeken tanított. Hivatalos teendői ellenére sem csökkent azonban alkotókedve, és a nyolcvanas években is sorban jelentek meg kitűnő regényei (A háború végén, 1981; Mayta története, 1984; Ki ölte meg Palomino Molerót, 1986, A beszélő, 1987; Szeretem a mostohám, 1988)

Az 1990-es perui elnökválasztások első számú esélyesének számított, de vereséget szenvedett az alig ismert, japán származású Alberto Fujimorival szemben. Az elnökválasztáson való részvételéről szóló keserű visszaemlékezései El pez en el agua (Egy hal a vízben) címen 1993-ban jelentette meg. Egyébként utoljára 1990-ben kapott spanyol nyelvű író irodalmi Nobelt a mexikói Octavió Paz személyében. Újabb regényei közül a 2000-ben napvilágot látott A kecske ünnepében egy diktatúra hétköznapjairól fest borzongatóan eleven képet.  Most ősszel új regénnyel jelentkezik, a novemberben megjelenő El sueno del celta (A kelta álma) gyaníthatóan az ősz egyik legnagyobb könyvsikere lesz. A regény Roger Casemet, Nagy-Brittannia ír származású kongói konzulja, és Joseph Conrad író barátságáról szól. Vargas Llosa több éven keresztül kutatta az diplomata kalandos életét, aki Afrikában a korábbi gyarmattartó II. Lipót kegyetlenségeit tárta fel, de Peruban is járt, ahol a kaucsuktermelő putumayo indiéánok helyzetét vizsgálta.

Magyarul megjelent kötetei:
Kölykök (1959 - Los jefes) (ford. Benyhe János, Kesztyüs Erzsébet, Nagy Mátyás, 1967)
A város és a kutyák (1963 - La ciudad y los perros) (ford. Gulyás András, 1969)
A Zöld Palota (1966 - La casa verde) (ford. Benczik Vilmos, 1974)
Négy óra a Catedralban (1969 - Conversacion en la catedral) (ford. Gulyás András, 1973)
Pantaleón és a hölgyvendégek (1973 - Pantaleón y las visitadoras) (ford. Huszágh Nándor, 1977)
Júlia néni és a tollnok (1977 - La tía Julia y el escribidor) (ford. Huszágh Nándor, 1983)
Háború a világ végén (1981 - La guerra del fin del mundo) (ford. Latorre Ágnes, 1996)
Mayta története (1984 - Historia de Mayta) (ford. Tomcsányi Zsuzsa, 1997)
Ki ölte meg Palomino Molerót (1986 - Quien mato a Palomino Molero?) (ford. Csuday Csaba, 1989)
A beszélő (1987 - El hablador) (ford. Pál Ferenc, 1993)
Szeretem a mostohámat (1988 - Elogio de la madrastra) (ford. Csuday Csaba, 1990)
Halál az Andokban (1993 - Lituma en los Andes) (ford. Tomcsányi Zsuzsanna, 1996)
Don Rigoberto feljegyzései (1997 - Los cuadernos de don Rigoberto) (ford. Szilágyi Mihály, 2007)
Levelek egy ifjú regényíróhoz (1997 - Cartas a un joven novelista) (ford. Benyhe János, 1999)
A kecske ünnepe (2000 - La fiesta del chivo) (ford. Tomcsányi Zsuzsanna, 2001)
Édenkert a sarkon túl (2003 - El Paraíso En la Otra Esquina) (ford. Tomcsányi Zsuzsanna, 2003)
Izrael, Palesztina : béke vagy szent háború (ford. Benyhe János, 2007)
A rossz kislány csínytevései (2006 - Travesuras de la niña mala) (ford: Szőnyi Ferenc, 2007)
Utazás a fikció birodalmába - Juan Carlos Onetti világa (2008 - El viaje a la ficción - El mundo de Juan Carlos Onetti) (ford.: Scholz László, 2010)

A cikk elkészültéhez felhasznált linkek: Wikipedia

2010. irodalmi Nobel-díjasa Mario Vargas Llosa könyvei a debreceni Városi Könyvtár hálózatában:
1. A beszélő / Vargas Llosa, Mario, Pál Ferenc ford.. - Budapest : Magvető, 1993. - 237 p. ; 19 cm
2. A kecske ünnepe / Vargas Llosa, Mario, Tomcsányi Zsuzsanna ford.. - Budapest : Európa, 2001. - 623 p. ; 19 cm
3.  A rossz kislány csínytevései / Vargas Llosa, Mario, Szőnyi Ferenc ford.. - Budapest : Európa, 2007. - 447 p. ; 19 cm
4.  A város és a kutyák / Vargas Llosa, Mario, Gulyás András ford., utószó. - Budapest : Szépirod. Kvk., 1979. - 412 p. ; 18 cm
5.  A város és a kutyák / Vargas Llosa, Mario, Gulyás András ford.. - Budapest : Európa, 2004. - 477 p. ; 19 cm
6.  A Zöld Palota / Vargas Llosa, Mario, Benczik Vilmos ford.. - Budapest : Magvető, 1974. - 489, [7] p. ; 19 cm
7.  Don Rigoberto feljegyzései / Vargas Llosa, Mario, Szilágyi Mihály ford., Szilágyi Mihály ford., Schiele, Egon ill.. - Budapest : Európa, 2003, cop. 1. - 353, [5] p. : ill. ; 19 cm
8.  Édenkert a sarkon túl / Vargas Llosa, Mario, Tomcsányi Zsuzsanna ford.. - Budapest : Európa, 2003. - 524 p. ; 19 cm
9.  Háború a világ végén / Vargas Llosa, Mario, Latorre Ágnes ford.. - Budapest : Etűd, cop. 1996. - 560 p. ; 22 cm
10.  Halál az Andokban / Vargas Llosa, Mario, Tomcsányi Zsuzsanna ford.. - Budapest : Európa, 1996. - 291 p. ; 19 cm
11. Izrael, Palesztina : béke vagy szent háború / Vargas Llosa, Mario, Vargas Llosa, Morgana fotó, Benyhe János ford.. - Budapest : Európa, 2007. - 156, [3] p., [32] t. ill., szí
12.  Julia néni és a tollnok / Vargas Llosa, Mario, Huszágh Nándor ford.. - Budapest : Európa, 2000. - 511 p. ; 19 cm
13.  Ki ölte meg Palomino Molerót? / Vargas Llosa, Mario, Csuday Csaba ford.. - Budapest : Európa, 1989. - 175 p., [7] t. : ill. ; 19 cm
14.Kölykök / Vargas Llosa, Mario, Benyhe János ford., Kesztyűs Erzsébet ford., Nagy Mátyás ford.. - Budapest : Európa, 1979. - 117 p. ; 20 cm
15.  Levelek egy ifjú regényíróhoz / Vargas Llosa, Mario, Benyhe János ford.. - Budapest : Európa, 1999. - 164, [3] p. ; 19 cm
16.  Mayta története / Vargas Llosa, Mario, Tomcsányi Zsuzsanna ford.. - Budapest : Európa, 2008. - 395 p. ; 19 cm
17.  Négy óra a Catedralban / Vargas Llosa, Mario, Gulyás András ford., Kass János ill.. - Budapest : Európa, 1973. - 759 p. ; 19 cm
18.  Pantaleón és a hölgyvendégek / Vargas Llosa, Mario, Huszágh Nándor ford.. - Budapest : Európa, 2002. - 419 p. ; 19 cm
19.  Szeretem a mostohámat / Vargas Llosa, Mario, Csuday Csaba ford.. - Budapest : Európa, 1990. - 167 p., [6] t.: ill. ; 19 cm
© 2024 Debreceni Városi Könyvtár - Minden jog fenntartva.OldaltérképImpresszum