Méliusz Juhász Péter Könyvtár
Aktuális
Ránk bízott értékek
Adományozónk, Hüse Péter
Hüse Péter szíjgyártó népi iparmûvész -nyugdíjba vonulásáig a város egyik legnagyobb kerületének vezetõje volt - a Központi Olvasóteremnek és a Helytörténeti Fotótárnak ajándékozta helyismerettel kapcsolatos gyûjteményének egy részét. Hüse Péter mindig szívügyének tekintette Debrecen történetének kutatását, ma is foglalkozik egy-egy korszakkal, témával.
Ide kattintva megtekintheti az összeállítást.
Ide kattintva megtekintheti az összeállítást.
Rejtett Kincsek
80 éve, 1930 Február 12-én született Soós Imre
Emlékére a Helytörténeti Fotótár gyûjteményébõl válogattunk. Ide kattintva megtekintheti az összeállítást.
Soós Imre halotti maszkja /www.napkut.hu/
Soós Imre halotti maszkja /letölthetõ változat/
Évfordulók 2012
55 éve történt - 1957. május 1. Debrecenben
(A Helytörténeti Fotótár ajándékba kapta a fotók negatívjait Komarnicki Pétertől.)
?Itt van május elseje?? E nap 1889-ben a II. Internacionálé megalakulásával lett a nemzetközi munkásmozgalom, a Munka ünnepe. A választás igen szerencsés volt. Mint az ősi tavaszi ünnepkör kitüntetett napjához, Európa-szerte régóta hozzákapcsolódott a majális és a májusfa-állítás szokása.
Tovább
Kistemplomból Csonkatemplom 105 évvel ezelőtt
1907. április 19-én egy nagy erejű szélvihar a toronysisak bádogjának egy részét letépte. A presbitérium ideiglenes lapostető építését határozta el, amely Tóth István építész tervei alapján angol mintájú pártakoronaként, csipkés attika falazattal készült el. Ezóta van bástyaszerű tornya a Kistemplomnak.Tovább
Csillagozás /háromkirályjárás/: a Háromkirályokat megszemélyesítõ alakoskodók vízkereszti játéka. Mai változataiban gyermekek (helyenként a betlehemezés szereplõi) játsszák vízkeresztkor vagy karácsonykor, vagy a két ünnep között. Jellegzetes öltözékük a hosszú fehér ing és díszes papírsüveg. Nélkülözhetetlen kellék a többnyire gyertyával kivilágított, forgatható vagy kiugratható lécszerkezetre erõsített színes csillag. Az országosan ismert csillagéneken kívül karácsonyi énekeket énekelnek. Játékukért adományt kapnak.
Béres András életrajz
/Magyar Katolikus Lexikon 2. köt. 463.old/
Béres András életrajz
Pászkaszentelés 1960-ban Rozsályban
Béres András, a Debreceni Népi Együttes legendás vezetoje 1960-ban készítette a fényképeket a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Rozsály községben.
Béres András fényképeinek negatívjai a Helytörténeti Fotótárba kerültek megõrzésre és feldolgozásra, ezek között találtunk rá a felvételekre. A szertartást végzi Vajdics János /késobb nyírgyulaji/ esperes plébános, a keresztet vivo kisfiú Vajdics Miklós.
Pászka: a bizánci szertartásban és a népnyelvben a megszentelt húsvéti étel. Szabolcsi görögkatolikus népünknél külön erre a célra tartogatott kosárban sonka, tojás, túró, tetszetõs formába öntött vaj, bárány, torma, bor. A pap a templomban, templomkertben ünnepélyesen szenteli meg. Húsvét napján csak ebbõl a "szentelt"-bõl szokás enni, elõször a tojásból. Ha telt, volt bõven, akkor a család egészen tamásvasárnapig, azaz fehérvasárnapig ezen élt, pénteken is.
    |
Pászka: a bizánci szertartásban és a népnyelvben a megszentelt húsvéti étel. Szabolcsi görögkatolikus népünknél külön erre a célra tartogatott kosárban sonka, tojás, túró, tetszetõs formába öntött vaj, bárány, torma, bor. A pap a templomban, templomkertben ünnepélyesen szenteli meg. Húsvét napján csak ebbõl a "szentelt"-bõl szokás enni, elõször a tojásból. Ha telt, volt bõven, akkor a család egészen tamásvasárnapig, azaz fehérvasárnapig ezen élt, pénteken is.
(Magyar katolikus lexikon 10. köt. 644. p.)
1956. október 23-i forradalomra emlékezve mutatjuk be Béres Andrásnak, a Debreceni Népi Együttes legendás vezetõjének 1956-ban készített fényképeit. Béres András fényképeinek negatívjai a Helytörténeti Fotótárba kerültek megõrzésre és feldolgozásra, ezek között találtunk rá a ritkaságnak számító felvételekre.
 |  |  |  |  |  |  |
"1956. november 4-én hajnalban a Szovjetunió hadüzenet nélküli háborút indított a forradalmi Magyarország ellen. Négy órakor megkezdodött a szovjet hadsereg támadása Debrecen ellen is. Rövid ido alatt körülzárták a laktanyákat és minden olyan objektumot, ahol katonák voltak. Ezzel egy idoben érkeztek a páncélosok a város fobb stratégiai pontjaihoz, középületeihez (foposta, Városháza, Megyeháza, a BM foosztály Kossuth utcai épülete, Vörös Hadsereg -ma Piac utca- útja). A tankok támadó akcióját ágyú és géppuska lövések robaja kísérte...
A foposta épülete ellen két oldalról, a Déri tér és a Déri átjáró felol indult támadás, illetve zúdult ágyú és géppuskatuz. A postát két magyar rohamlöveg védte, amit a támadók szétlottek. A magyar katonák elmenekültek, a tüzet senki sem viszonozta. Az épület kigyulladt, lángolt. A postán szolgálatot teljesítok a pincébe húzódtak. Egy alkalmazott, Guthi József az udvaron levő benzinraktárt féltve, hogy az tüzet kap és felrobban, figyelmeztetni akarta a támadókat, egy seprure fehér kendőt kötött és felment az udvarra, de egy géppisztolysorozat leterítette.
A Vörös Hadsereg útján (Piac utca) felvonuló tankok tüzet nyitottak a Városházára, egy páncélos betörte annak tölgyfa ajtaját. Lőttek a MÁV Igazgatóság épületére is, és találat érte a közvetlen szomszédságában lévő Állami Áruházat, amely percek alatt lángokban állt. ...
Ellenállás a városban sehol sem volt, így teljesen érthetetlen a támadás brutalitása. Hogy csökkentsék a lakosság felháborodását és ellenszenvét, a megyei pártlapban néhány nappal késobb azt bizonygatták, hogy mind a Városháza, mind a MÁV Igazgatóság épületéből rálőttek a szovjet tankokra, és a támadók csupán viszonozták a tüzet. A magyar katonai alakulatok jelentései viszont azt igazolják, hogy sehol sem vették fel a harcot az orszolgálatot teljesítő katonák és nemzetőrök."
A foposta épülete ellen két oldalról, a Déri tér és a Déri átjáró felol indult támadás, illetve zúdult ágyú és géppuskatuz. A postát két magyar rohamlöveg védte, amit a támadók szétlottek. A magyar katonák elmenekültek, a tüzet senki sem viszonozta. Az épület kigyulladt, lángolt. A postán szolgálatot teljesítok a pincébe húzódtak. Egy alkalmazott, Guthi József az udvaron levő benzinraktárt féltve, hogy az tüzet kap és felrobban, figyelmeztetni akarta a támadókat, egy seprure fehér kendőt kötött és felment az udvarra, de egy géppisztolysorozat leterítette.
A Vörös Hadsereg útján (Piac utca) felvonuló tankok tüzet nyitottak a Városházára, egy páncélos betörte annak tölgyfa ajtaját. Lőttek a MÁV Igazgatóság épületére is, és találat érte a közvetlen szomszédságában lévő Állami Áruházat, amely percek alatt lángokban állt. ...
Ellenállás a városban sehol sem volt, így teljesen érthetetlen a támadás brutalitása. Hogy csökkentsék a lakosság felháborodását és ellenszenvét, a megyei pártlapban néhány nappal késobb azt bizonygatták, hogy mind a Városháza, mind a MÁV Igazgatóság épületéből rálőttek a szovjet tankokra, és a támadók csupán viszonozták a tüzet. A magyar katonai alakulatok jelentései viszont azt igazolják, hogy sehol sem vették fel a harcot az orszolgálatot teljesítő katonák és nemzetőrök."
/Filep Tibor: Debrecen 1956.-p.106-107./