Harminc éve Debrecenben
Az országos hírű grafikus, László Ákos, aki 30 éve él és alkot Debrecenben, március 6-án ünnepli születésnapját.
László Ákos 1940. március 6-án született Budapesten. 1965-ben a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola képgrafikusi szakán végzett, mesterei: Kádár Tibor és Feszt László.
Tanulmányúton járt a Szovjetunióban, Litvániában, Franciaországban; a Vilniusi, Kazimierzi, Saint-Micheli és a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepek munkájában vett részt., Grafikáiban a japán kalligráfia hatása is érzékelhető. Egyedi, rá jellemző sokszorosító technikája a linotípia. Alkotásaiban visszaköszönnek Debrecen épületei, a „cívis” szellemiség, irodalmi, művészeti emlékei. Úgy ábrázolja a várost, a debrecenieket, mint rajta kívül nagyon kevesen.
"Nem itt született, mégis hozzátartozik Debrecen képéhez László Ákos. Gyakran feltűnik a belvárosban jellegzetes járásával. Vonul hóna alatt mappáival, rajzaival, télen rövidke kabátban, nyaka köré tekert sálban a Piac utcáról a Simonffy felé ez a magas, kalapos ember. Barátságosan hunyorog, ám a ráncokban csöppnyi gunyorosság is megbúvik, nem bántón soha, s csak annyi éppen, amennyi fűszer is kell ez étel és az élet ízéhez. Köszönget az ismerősöknek, akikkel meg-megáll néhány szóra. Szinte mindenki ismeri, szinte mindenkit ismer. Hiszen jó ideje itt él már, köztünk, velünk ez a kitűnő grafikus, aki három várossal jegyezte el magát: Kolozsváron végezte főiskolai tanulmányait, gyermek-és ifjúkora messze ringó világának napjait és felnőtt éveit főképpen nagyváradon töltötte, s onnan végül Debrecenbe települt..."
(Szénási Miklós: Házak, lovak és asszonyok)
Az országos hírű grafikus, László Ákos, aki 30 éve él és alkot Debrecenben, március 6-án ünnepli születésnapját.
László Ákos 1940. március 6-án született Budapesten. 1965-ben a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola képgrafikusi szakán végzett, mesterei: Kádár Tibor és Feszt László.
Tanulmányúton járt a Szovjetunióban, Litvániában, Franciaországban; a Vilniusi, Kazimierzi, Saint-Micheli és a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepek munkájában vett részt., Grafikáiban a japán kalligráfia hatása is érzékelhető. Egyedi, rá jellemző sokszorosító technikája a linotípia. Alkotásaiban visszaköszönnek Debrecen épületei, a „cívis” szellemiség, irodalmi, művészeti emlékei. Úgy ábrázolja a várost, a debrecenieket, mint rajta kívül nagyon kevesen.
"Nem itt született, mégis hozzátartozik Debrecen képéhez László Ákos. Gyakran feltűnik a belvárosban jellegzetes járásával. Vonul hóna alatt mappáival, rajzaival, télen rövidke kabátban, nyaka köré tekert sálban a Piac utcáról a Simonffy felé ez a magas, kalapos ember. Barátságosan hunyorog, ám a ráncokban csöppnyi gunyorosság is megbúvik, nem bántón soha, s csak annyi éppen, amennyi fűszer is kell ez étel és az élet ízéhez. Köszönget az ismerősöknek, akikkel meg-megáll néhány szóra. Szinte mindenki ismeri, szinte mindenkit ismer. Hiszen jó ideje itt él már, köztünk, velünk ez a kitűnő grafikus, aki három várossal jegyezte el magát: Kolozsváron végezte főiskolai tanulmányait, gyermek-és ifjúkora messze ringó világának napjait és felnőtt éveit főképpen nagyváradon töltötte, s onnan végül Debrecenbe települt..."
(Szénási Miklós: Házak, lovak és asszonyok)
Bodó Károly festő kiállításán 1986-ban
Kiállításon 1992-ben
Író-olvasó találkozón 1998-ban a Benedek Elek Könyvtárban
2009-ben a Központi Olvasóteremben
